Kis budapesti kerülethatározó – III. kerület

Földrajz és közlekedés

A III. kerületet keletről a Duna és a IV. / XIII. kerület határolja, míg déli-délnyugati szomszédja a II. kerület, északon Budakalásszal lábszomszédok, északnyugaton már Solymár és Üröm kezdődik. Domborzatilag ezáltal igen változatos, hiszen hegyek, dombok ugyanúgy akadnak, mint teljesen sík vagy éppen árterületek.
Legfontosabb városrészei: Óbuda, Remete-hegy, Tábor-hegy, Aquincum, Hajógyári-sziget, Kaszásdűlő, Testvér-hegy, Csúcshegy, Ürömhegy, Aranyhegy, Mocsárosdűlő, Csillaghegy és Békásmegyer. Az Omszki-tó és a Lupa is már Budakalászhoz tartozik közigazgatásilag.

Stratégiailag fontos csomópontjai a Flórián tér, a Szentlélek tér, az egész HÉV-vonal, a Kolosy tér, a Bécsi út vonala, a Lajos utca környéke. Gyakorlatilag két megállót kivéve (Batthyány tér és Margit-híd budai hídfő), az egész békásmegyeri HÉV leköveti a III. kerületet, ezzel könnyítve a helyi közlekedést, hiszen kötött pályán mindig kényelmesebb, pláne olyan forgalmi helyzetekben, amit a rakpart produkál csúcsidejében.

Ide (Vörösvári út) fut be a XI. kerületből induló csaknem egyórás menetidejű 1-es villamos, de olyan extra hosszú útvonalon közlekedő buszok is érintik a III. kerületet, mint például a 9-es busz, ami Kőbányáról érkezik a Bogdáni útra, a 204-es, mely Rákospalota-Békásmegyer között közlekedik, a 296-os, mely Újpalotát köti össze a III. kerülettel. A 17-es villamos a Vörösvári út-Savoya park között jár, a 19-es is a Kelenföld-Óbuda tengelyen, a 41-es Kamaraerdő-III. kerület átjárást biztosít. Szerencsére az éjszakai közlekedés is aránylag gördülékeny, összesen hat db 9-cel kezdődő busz érinti a kerületet, a 923-as például Békásmegyer és a Dél-pesti Autóbuszgarázs között ingázik, 32 kilométert megtéve, az egész belvárost bejárva.
Történelem

Kétségtelen, hogy a főváros legrégebben kialakult városrészéről beszélünk: Pannónia, római provincia fővárosa csaknem 2000 éve éppen Aquincum volt. Ez a gyakorlat ugyanúgy teljesült Bécs, London vagy Párizs esetében is, hiszen szintén római kori terület köré létesültek ezek a nagyvárosok is. A Flórián téren, az Árpád híd budai pilléreinél is találkozhatunk nap, mint nap az egykori légiótábor romjaival, mely 6000 katonának jelentett kvartélyt. Itt állt a Thermae Maiores, vagyis a fürdőház is, melyről legutóbb egy 2006-os ásatás is szolgált új információkkal. A csatornázás, a padló alatti fűtés nyomait is feltárták.

A két ma is megmaradt amfiteátrum a korabeli szórakozást szolgálta. A 19. század óta folynak ásatások és kutatások a területen, melyek egyik izgalmas adaléka, hogy pollenmérések és tölgyek évgyűrűinek vizsgálata során kiderült, a 2-3. században, Aquincum virágkorakor itt száraz, szubmediterrán klíma volt a jellemző. A következő században klímaváltozás következett be, a Duna emelkedett, s ekkor elhagyták a fő uralkodói Hadrianus-palotát is, mely a Hajógyári-sziget szélén helyezkedett el és feltételezhetően egy körülbelül 10.000 nm-es luxuspalota volt.

A birodalom bukása után különböző áthaladó, ideiglenes népcsoportok éltek erre, a honfoglalás során érkeztek meg őseink, s az Árpád-házi királyok korában indult meg a városiasodás. Anno legelők, mocsaras rétek, sőt, szőlők is jellemzőek voltak a területen. Egy pestisjárvány következtében megcsappant lakosságot betelepített svábokkal pótolták, akik szőlőműveléssel is foglalkoztak. A német ajkú hagyományok mai napig megmaradtak.

A szőlőtermesztés mellett fontos iparág volt a tégla- és a textilipar helyi fellendülése. Ebben a témában a Goldberger Textilipari Gyűjteményben kutakodhatunk mélyrehatóbban. A város 1873-as egyesítése Óbudát is Budapesthez kapcsolta, az önálló nagyközség Békásmegyer és része, Csillaghegy 1950-ben csatlakozott a fővároshoz. Az ekkori Óbudára a kertvárosiasság, a földszintes építkezés volt a jellemző, sok esetben meg is maradtak hagyományos utcaszerkezeti egységek is. Talán ez lehetett a második virágkor, hiszen Krúdy Gyula oly érzékletesen ír az óbudai mindennapokról: lugasos ivókban méretes velős csontokat és kadarkát fogyasztó álmodozókról, a falusias utcákon haladó ringó csípőjű szépasszonyokról.

A legdrasztikusabb változást az Árpád híd több mint 10 éves építése hozta, hiszen ekkor került direkt összeköttetésbe Óbuda Pesttel. 1968-ban kezdődtek meg az első lakótelepek építési munkálatai, melyek a mai napig erőteljesen meghatározzák a kerület látképét.

Parkok, játszóterek, szolgáltatók.

Hiába a mesterséges betondzsungel, szerencsére a III. kerületből sem kell elzarándokolni, ha egy kis természetközeli élményre vágyunk. A Hajógyári-sziget például a fesztiválszezonon kívül, év közben csöndes és nyugodt zöldterületté válik, békés bringázásokra kiválóan alkalmas.

A Római-part a város azon kevés Duna-szakaszai közé tartozik, ahol természetes közegében érhetjük el a folyót. Nem csoda, hogy az árvízvédelmi átépítések ellen foggal-körömmel küzdenek a helyiek, eddig úgy tűnik, sikeresen.

Biciklivel és tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető, népszerű kirándulóhely, ahol kenuzással, SUP-ozással, parti lángosozással és hekkfilézéssel kapcsolódhatunk ki. Sőt, akár kert szűkében saját bográcsos estét is szervezhetünk.

Nem egy különleges természeti különlegesség övezi a III. kerületet. A Kolosy tértől a Szépvölgyi úton felfelé haladva elérhető a két barlang, amelyeket hivatalosan a II. kerülethez sorolnak: a Pál-völgyi barlang és a Szemlő-hegyi barlang szervezett túrái igazi föld alatti adrenalinlöketet szolgáltatnak időjárástól függetlenül.

Ezen az útvonalon busszal vagy kocsival továbbhaladva eljuthatunk a Hármashatár-hegy aljáig, a Fenyőgyöngyéig, ahol egy könnyebb túra keretében felsétálhatunk a csodálatos panorámát nyújtó Guckler Károly-kilátóhoz. Innen elérhetjük a Kecske-hegyi Oroszlán sziklát, a Látó-hegyi Árpád- és a legújabb, gömb alakú kilátót, ahonnan jó látási viszonyok mellett még a Pilist, Cserhátot és a Mátrát is kiszúrhatjuk a távolban. Több túraútvonalon is elindulhatunk innen, meghódítva a lánchoz tartozó vonulatokat. A Hármashatár-hegyi vonulatok utolsó, magányosan kiemelkedő tömbje a Csúcs-hegy, amelyen két forrást is találunk, a Római-kutat és a Katalin-forrást, és tanösvényeken is sétálhatunk.

A Csillaghegy felett található Róka-hegyen az 1940-es években hagytak fel a bányászattal, az ennek nyomán kialakult „tájseb” azonban még a budai várból is látszik. Szabadon látogatható, de érdemes óvatosan közlekedni a csúszós, morzsalékos talajon, és nem letérni a korlátokkal védett útról. Különös formájú sziklái és a városra táruló panoráma miatt népszerű kirándulóhely.

Az Ezüst-hegy Békásmegyer északi részén, Budapest és Budakalász határán fekszik, és már a római időkben kőfejtőként működött. Bár a kerületen kívül esik már, és a Pilishez sorolják, de az Ezüst-hegyhez kapcsolódik a Nagy-Kevély is barlangjaival. A Csillaghegyről induló piros jelzésű turistaút a csúcsáig vezet, ahonnan szétnézhetünk a pilisvörösvári völgyre, Pilisborosjenőre, a Budai-hegységre és távolabb Budapestre.

Gyerekekkel, ha nem indulnánk nagyobb túrára, a számos kis és nagyobb tematikus játszótér-park közül választhatunk. A Mészkő utcában minden igényt kielégítő, modern játszótért adtak át a közelmúltban, melyhez kültéri fitneszpark és kutyafuttató is kapcsolódik. Fontos kiemelni a csúszdáiról híres Hajógyári-sziget élményparkját és a békásmegyeri Templom téri játszóteret is.

Kisebbek és nagyobbak egyaránt használják a Görzenál görkoris és deszkás komplexumot, mely 1995 óta áll a budapestiek rendelkezésére.

Fürdő Csillaghegyen vár egész évben, míg időszakosan Római Strandfürdőre és Pünkösdfürdőre mehetünk lazítani és napozni. A vízisportok pedig minden mennyiségben élvezhetőek a Római-part dunai szakaszán. Mi a SUP-ot, sőt a SUP jógát is ajánljuk. Ha mégis inkább a levegőbe vágynánk, a Monkey Boulder mászótermét is Óbudán találjuk.

Két helyen is golfozhatunk a III. kerületben: egyrészt az Academy Golf Budapest-ben, ahonnan pazar a kilátás a Kiscelli Múzeumra, másrészt pedig a Hajógyári-sziget Golftanyáján.